A korm�ny kital�lta, hogy �jra az �rjafaj-elm�let szerint �lj�nk. Mi ebbe a kateg�ri�ba nem tartoztunk Tomival. G�bor valami�rt m�g belef�rt a skatuly�ba – gondolom a kisgyerekkori k�pek is belesz�m�tottak ezeknek a diszn�knak, �s ott a mi G�borunk tejfelsz�ke volt. Gina tipikusan az a t�pus, aki �szaki jegyekkel b�r; sz�ke haj, vil�gos szem, h�feh�r b�r. Nincs k�ts�g, �t a korm�ny �rjak�nt kezeli.

Azt a c�lt t�zt�k a szem�k el�, hogy az �sszes olyan egyedet – mint mi – azaz s�t�t haj� �s s�t�t szem�, el kell t�ntetni a F�ld felsz�n�r�l. Mi m�s megold�s lenne erre, mint a t�meges lem�sz�rl�s?

Tomi azt mondta, van es�ly�nk megmenek�lni. � m�r j�val el�re j�rt, a vas�t�llom�s mellett l�v� lerobbant kis �p�letben h�zta meg mag�t. �n lemaradtam, �s �tk�zben feltartottak p�ran. Volt egy sr�c – gondolom olasz – �s elkezdett nekem �nekelni. Biztos tetszettem neki, vagy hasonl�. Nem akart tov�bb engedni. De �n hajthatatlan voltam. Az �letem f�gg�tt azon, hogy hagyom-e, hogy ez a poj�ca h�zza az id�m, vagy kiker�l�m �s elszaladok. Kiker�ltem. Szaladtam, ahogy csak t�lem telt. Az es� k�zben szakadni kezdett. A fejemre ter�tettem a kab�tom – b�r �szint�n megvallva, az legyen a legkevesebb, hogy csurom v�z leszek. Rohantam, de a sr�c �s id�k�zben csatlakozott cimbor�i gyorsabbak voltak. Megragadt�k a karom �s k�z�lt�k velem, hogy k�ptelens�g eljutni most az �llom�sra, onnan j�n a nagy kocsij�val a f�fejes, aki kital�lta ezt a lehetetlen �ld�z�st.
- Nem �rdekel, ki van ott, nekem mennem kell! – �v�lt�ttem, mire elengedtek �s a korm�ny hatalmas aut�ja mellett els�v�tettem. Rohantam az �llom�sra.

M�r messzir�l l�ttam Tomit, amint valakivel besz�lget. A vonatok a hely�k�n �lltak. Tomi mindv�gig tartotta a telefonkapcsolatot Gin�val – � t�le tudta meg, hogy a vonatokkal megsz�khet�nk. G�bor a csal�dja unszol�s�ra t�vol maradt ett�l az �gyt�l. Teljesen meg�rtem �s nem hib�ztatom. Id�m se volt. Az egyetlen dolog, ami a fejemben j�rt, hogy elt�njek innen. Min�l gyorsabban.
- � az egyetlen l�ny t�l�l�! – mondta Tomi Gin�nak. Hallottam, ahogy Gina �r�l ennek... De nekem m�r nem volt id�m vele �r�lni. A romok k�z�l megl�ttam az �llom�s fel� j�v� tankokat. A zsigereimben �reztem; ezek �rt�nk j�nnek.

Megr�ngattam Tomi karj�t, �s �v�lt�ttem, hogy tegye le a telefont �s min�l gyorsabban b�jjunk el valahova, mert ezek l�ni fogj�k az �p�letet. De Tomi nem tette le. Azt akarta, hogy Gina mindv�gig vele legyen. Erre a k�pes szerelem.

A k�vetkez� pillanatban levetett�k magunkat a padl�ra �s m�r csak azt l�ttuk, hogy a tankok fel�nk fordulnak �s t�zelni kezdenek. Az eg�sz romhalmaz beleremegett. Mellett�nk sorra holtak meg az emberek, mi pedig csak fek�dt�nk �s lapultunk. Az arcomon k�nnyek kezdtek el csurogni. Gina m�g mindig a vonal m�sik v�g�n volt. Tomi csak szorongotta a telefont a mark�ban, de megsz�lalni nem tudott. Abban a pillanatban, ahogy meg�reztem a l�ved�kek becsap�d�s�t, ingert �reztem, hogy megszor�tsam Tomi karj�t. � volt az egyetlen akit ismertem. Csak r� sz�m�thattam. Nem is jutott eszembe, hogy ha most ezt egy kiv�l�ll� l�tn�, minden val�sz�n�s�ggel f�lre�rtelmezn� a helyzetet. Halkan s�rni kezdtem. K�r�l�tt�nk csupa v�r volt minden, tetemek hevertek szerte-sz�t. A tank befejezte a l�v�ld�z�st. Most j�nnek felder�teni, hogy az �sszes sz�kev�ny halott-e. Azt hiszem n�lam most szakadt el minden. Tudtam, innen nincs ki�t. Ha megl�tj�k, hogy semmi lyuk nincs rajtunk, r�ad�sul reszketek, mint a ny�rfalev�l, sz� n�lk�l goly�t rep�t a sz�vembe. De Tomi megr�zta a karom. A mellett�nk nem sokra fekv� f�rfira mutatott. Odak�szott �s �titatta a fels�j�t a f�rfi v�r�vel. Intett, hogy tegyem ugyanezt. Megtettem. A tankb�l kisz�llt katon�k (?) m�r a l�pcs�n j�ttek fel. Mi lehetetlen poz�ci�ba fek�dt�nk, csurom v�resen. A legnehezebb az volt, hogy ne remegjek. Emelett a l�legzet visszatart�s gyerekj�t�k volt. K�zeledett a fick�. Kez�ben hatalmas g�pfegyver. Na igen, itt sem apr�zz�k el a dolgot. Minden egyes holttestbe belerugott. �pp csak annyira, hogy l�ssa, �l-e vagy sem. Mi k�vetkezt�nk. A telefon m�g mindig h�v�s�zemm�dban. De a t�lv�gen csend.

Siker�lt. A fegyveres �rge elhitte, hogy meghaltunk. �pp h�tat ford�t, mire a telefon elkezd pittyegni. Kezd lemer�lni az akku. A fick� visszafordul. �szreveszi a telefont, ami m�r nem Tomi kez�ben, hanem mellett�nk hever a f�ld�n. Nem n�zi meg, kivel besz�lt�nk, nem sz�l bele. Csak zsebre rakja. �s elmegy. V�ge. T�l�lt�k.

Elm�lt a vesz�ly. Tomi �s �n, v�rrel �titatott fels�ben �vat�san felkelt�nk a fekv� poz�ci�nkb�l. �vatosan k�rben�zt�nk, de nem hallottunk semmit �s senki se volt – �l� – a k�zel�nkben. B�r a belv�ros nincs messze t�l�nk, m�gis most mintha m�rf�ldekre lenn�nk a t�rsadalomt�l. Tal�n �gy is volt. A t�rsadalom kitasz�tottjai voltunk, a k�l�nc�k. Tomi t�rdelve b�mult maga el�. �rezte, hogy nem hagyhatja csak �gy itt Gin�t, aki kock�zatot v�llalt �rte, �rt�nk. Tudtam �n is, hogy ennyivel tartozunk, �m legbel�l m�gis iszonyatosan rettegtem, hogy legk�zelebb m�r nem lesz ilyen szerencs�nk. Tomi tov�bbra is maga el� meredt �s �gy sz�lt:
- Nem hagyhatom itt Gin�t. Nekem � a minden. Lehet, hogy ny�lasan hangzik, de mindenn�l jobban szeretem. Te sz�llj fel a vonatra. �n visszamegyek Gin��rt.
�rtettem, hogy mir�l besz�l. Nekem is neh�z lett volna itt hagyni G�bort, de � volt az aki lemondott r�lam. N�lk�le indultam el, el se b�cs�ztunk. Ennek ellen�re nem haragudtam r�. Most volt id�m �tgondolni, hogy mi�rt cselekedett �gy. �s nem hib�ztattam. Csak iszony�an hi�nyzott. Hi�nyzott, hogy �t�leljen �s azt mondja, „minden rendben lesz”. Hi�nyzik, csak maga a jelenl�te. Nem kell ezt t�lragozni. Egyszer�en azt akartam, hogy itt legyen. Hogy megv�djen, hogy harcoljon �rtem, mint Gin��rt Tomi.  Azt�n Tomi v�ll�ra tettem a kezem �s azt mondtam:
- �n is veled megyek. Azt hiszem, felesleges megfutamodni.

Amikor le�rt�nk az �p�let f�ldszintj�re �vatosan k�rbe-k�rbe n�zt�nk, nem akartuk, hogy valami itt ragadt katona lepuffantson minket. Miut�n l�ttuk, hogy tiszta a leveg�, megiramodtunk a belv�ros fel�. Tot�l kietlen volt. Egy l�lek se volt az utc�n. Vagy mindenkit evaku�ltak, vagy annyira f�ltek az emberek a fegyver ropog�st�l, hogy beh�zt�k f�l�k-farkuk. Csak mi ketten voltunk kinn az utc�n. V�resen, csurom vizesen, reszketve. De m�g valami k�z�s volt benn�nk. A d�h. Az undor ez ellen az eg�sz ellen. Hogy mik�nt lehets�ges ez a huszonegyedik sz�zadban? Hogy csak le�lik az embereket? De perpillanat fontosabb t�nyez� volt, hogy Gin�t megkeress�k.

Mivel a telefon m�r nem volt seg�ts�g�nkre, csak egy valamit tehett�nk. Meg�lltunk �s gondolkoztunk, ami ebben a helyzetben se nem volt egyszer�, se nem volt okos dolog. Egy olyan helyet kellett keresn�nk, ahol nem l�tnak meg minket. De Tomi hajthatatlan volt. Csak menni akart. Azt nem tudta hov�, de menni. Neh�z volt megf�keznem, de v�g�l is �sz �rvekkel siker�lt. Kif�jtuk magunk. R�nk f�rt. A sz�vver�sem b�r m�g �gy is j�val a megszokott felett volt, mondhatni kezdtem megnyugodni. Kezdtem �gy �rezni, hogy ez az eg�sz csak f�lre�rt�s. Mikor a gondolatok hevesen cik�ztak a fejemben, Tomi felpattant �s indul�snak eredt.
- Hov� m�sz? Mit csin�lsz? Meg�r�lt�l? V�rj m�r! – ki�ltottam.
- A mellett�nk l�v� fick�n�l volt valami fegyver. Haszn�t vehetj�k m�g.
�r�lts�g volt visszamenni, de nem tehettem m�st. K�vettem.

A fegyver, ami a fick� leszakadt kez�ben volt egy �cska pajszer volt. Miut�n elvett�k az eszk�zt �jra a v�ros belseje fel� vett�k az ir�nyt. El�g kev�ske volt ez �gy. F�leg, hogy �n fegyvertelen voltam. Tuti hal�l. �gyis engem vesznek el�sz�r c�lba. Miut�n ezt a gondolatom megosztottam Tomival, arra jutottunk, hogy nekem is szerz�nk valami fegyvert. Hat�sosabb fegyvert. Igen �m, de nem osztogatnak minden utcasarkon pisztolyt, pusk�t, t�rt vagy b�rmit. �m eszembe jutott: a fegyverbolt! H�t persze! Mikor p�r hete ott n�zegettem G�bornak valami egyszer�bb kis aj�nd�kot. Nincs is messze. P�r utc�val van csak od�bb. Csak addig kell �p b�rrel meg�sznunk.

Hirtelen neszre lett�nk figyelmesek. Megdermett�nk a f�lelemt�l. Egy f�rfi alakj�t l�ttuk a h�z fal�n. Egy hossz� haj� f�rfi volt ott, �s minden bizonnyal minket akart. Reflex-szer�en Tomi m�g� h�z�dtam. Az �rny�k egyre k�zeledett. Elfutni valahogy egyik�nk fej�ben sem fordult meg. Nem t�nt olyan vesz�lyesnek, hogy ne tudn�nk a pajszerral felszak�tani a has�t. Ahogy ez megfordult a fejemben, a fick� el�b�jt a s�t�ts�gb�l, �s mindkett�nk szeme elkerekedett.

Tomi m�r f�l�ton a leveg�ben tartotta a pajszert, �m ott is maradt. � is csak n�zett �s nem tudott megmoccani. G�bor volt az. Az �n G�borom! H�t m�gis elj�tt. K�zelebb j�tt �s l�ttam, hogy k�nnyek �ztatj�k a szem�t. S�rt. Most nem, de p�r perce biztos s�rt. Miattam. Vagy maga miatt. Vagy mindannyiunk�rt. Fene tudja. Kit �rdekel. Itt van. H�rman vagyunk. �s � a legfelk�sz�ltebb. A h�t�n – most az�rt �ldom az eget, hogy ilyen fegyver-buzi – g�ppisztoly, szamur�j kard �s valami l�nc f�le. Nem tudtam, honnan szerezte �ket. De �szint�n sz�lva, nem is �rdekelt.

Odaj�tt �s f�l�nken �t�lelt. Viszonoztam az �lel�s�t. �reztem, ahogy majd kiesik a sz�ve. J�l esett, hogy itt van. Mintha minden eml�kem kit�rl�d�tt volna, nem j�rt semmi a fejemben, csak hogy itt van, �s megmenek�ltem. Tomi arc�n is l�tszott a megk�nnyebb�l�s. Tal�n egy kis mosoly is �tfutott az arc�n. G�bor levette a h�t�ra felszerelt kis csomagot �s egyes�vel kiosztotta a benne l�v� dolgokat. Mintha csak Mikul�s lenne �s aj�nd�kot kapn�nk. „Van zs�komban minden j�...” Egy eg�sz fegyverhad volt abban a t�sk�ban. Tomi megkapta a kardot �s m�g valami kis pisztolyt. Mit is v�rhattam G�bort�l. Szovjet pisztoly. F�lautomata. Makarov a neve. B�r kapacit�sa nem nagy, �s 50 m�teren bel�l hat�sos, m�gis j� kis cucc volt.

Mag�nak megtartotta a g�pfegyvert �s a l�ncot. Nem hinn�m, hogy fogja azt a l�ncot haszn�lni. Szerintem sz�pen agyonl�vi azt, aki �tj�ba ker�l. Az a g�pfegyver �gyis el�g. Kalasnyikov. Mi m�s. 30 t�lt�ny f�r el benne �s majdnem egy kilom�teres t�vols�gon puszt�t. Messzebbr�l is, de ahhoz gyakorlat is kell.

Az �n arzen�lom kicsit n�ies volt �s kifinomult. G�bor tudta, hogy odavagyok a kardok�rt. T�r, b�rd, k�s, mindegy, csak sz�rhassak. �gy h�t kaptam egy iszonyat �les �s egyben hegyes t�rt. Fa berak�sa volt.  Gy�ny�r� mint�val. De nem a k�lleme sz�m�tott most, hanem a haszn�lhat�s�ga. Az �n pisztolyom egy Caracal F lett. Kicsivel nagyobb �s nehezebb, mint Tomi�, de t�bb t�lt�ny f�r bele. Az eny�m is 9 mm-es volt.

Kaptunk plusz t�lt�nyeket is. Majd �tnak indultunk. G�bor �tk�zben elmes�lte, hogy benne voltunk a h�rekbe, m�rmint a sz�k�si kis�rlet, meg hogy p�ran seg�dkeztek az olyanoknak, mint mi. Kider�lt, hogy r�j�ttek, hogy Gina seg�dkezett nek�nk. Mivel ez szembeszeg�l�s a korm�ny akarat�val, �gy b�ntet�s j�r �rte. 90 nap egy v�zzel teli pincef�les�gben. �lelem �s innival� n�lk�l. Szar volt azt hallani, hogy „az olyanoknak, mint mi”. Nem is olyan r�gen, m�g tot�l olyanok voltunk, mint �k.
G�bor mondta, hogy �jra megnyitott�k a Terror H�z�t, �s oda vitt�k a bes�g�kat. A t�rt�nelem ism�tli �nmag�t – mondhatn�nk b�lcsen. Kicsit messze voltunk az Andr�ssy �tt�l.

Nehezebb volt a mozg�s a t�rrel a h�tamon. Markomban a pisztoly, ujjam a ravaszon. Ki volt biztos�tva. �s k�szen �lltam haszn�lni. �n mentem a k�t sr�c k�z�tt. G�bor ment el�re, hiszen m�gis csak neki van a legt�bb tapasztalata – m�g ha csak virtu�lisan is. �s ha b�rki j�n a t�zvonalunkba, azt rept�ben sz�tl�vi. B�r att�l nem kellett f�ln�nk, hogy megt�madnak minket. M�g mindig csend volt a v�rosban.

A k�vetkez� keresztez�d�sn�l meg�lltunk, �s valamilyen tervet pr�b�ltunk kieszelni �gy h�rman. Milyen egyszer� is lenne, ha j�rna most busz erre. Csak felsz�lln�nk �s negyed �ra alatt ott lenn�nk. De k�t t�nyez� is volt, ami nem engedte, hogy buszra sz�lljunk. Nem tehett�nk m�st, gyalog kellett eljutni az Andr�ssy-ra. K�nytelenek voltunk temp�sabbra venni az iramot. Egy �let forgott kock�n. �s jelenleg csak ez sz�m�tott.

Csak el kell jutnunk a Dembinszky utc�hoz, ott balra fordulni �s tov�bb menni egyenesen az Izabella utca keresztez�d�sig. Majd ott jobbra m�g ki nem jutunk az Andr�ssy-ra.

A h�zak ment�n ment�nk. Nem keltett�nk �m nagy felt�n�st a l�fegyverekkel. �h...  Mindh�rman m�r ki voltunk f�radva. De m�g csak az elej�n tartunk. Most nem fulladhatunk ki. Ilyenkor az ember nem is tud gondolni a sz�ks�gleteire. Pedig m�r �jf�l k�r�l j�rhatott.

Meg�lltam. Feln�ztem �s megpillantottam a c�lpontot. A Terror H�za. �s nem volt olyan egyszer� a bemenetel. Mi na�van azt hitt�k, hogy majd csak berontunk, l�v�ld�z�nk egy sort, majd Gin�val egy�tt kis�t�lunk �s boldogan �l�nk. �m a val�s�gban ez tuti nem lesz ilyen k�nny�. M�r a bej�ratn�l ott �llt egy fegyveres pasas. Nem vagyok fegyver szak�rt�. A mi fegyvereink nev�t is csak onnan tudtam, hogy elolvastam az oldal�t. Most kellett elgondolkodni, hogyan jutunk be. Lel�ni a fick�t egyenl� a t�bbi zsoldos ideh�v�s�val. �m ha valamelyik�nk h�tulr�l k�pes lenne becserk�szni, �s mondjuk lesz�rni vagy megfolytani. Akkor hang n�lk�l v�gezhetn�nk vele, vagy legal�bb is kevesebb zajjal.

Hatalmas ker�l�t kellett tenni. �n mentem. A fi�k arra v�rnak lesben, hogyha eldurvulna a helyzet, akkor k�zbel�pnek.  Futottam. Min�l gyorsabban m�g� akartam ker�lni. A v�gefel� lelass�tottam �s �szrevettem, hogy zih�lva veszem a leveg�t. Nem lesz ez �gy j�. Ezt meghallja. Pr�b�ltam egyenletesen l�legezni. Nehezen, de siker�lt. M�r csak p�r l�p�s. Ott volt. L�ttam. Unottan n�zett maga el�. Mint aki csak jegyet szed a mozi el�tt. Undorodtam t�le. A t�rt a h�tamra k�t�tt tokj�bal �vatosan kih�ztam. K�t k�zre fogtam. El kellett d�ntenem, hogyan sz�rom le. �td�f�m a gerinc�n �t a hasfal�t is �tszak�tva, vagy egy j�l ir�nyzott mozdulattal pr�b�ljam meg lev�gni a fej�t? Mik�zben t�rtem a fejem, a fick� �szrevett. Ezt j�l elcsesztem. A fegyvere ut�n ny�lt, mire a fi�k is elkezdtek t�zelni. Az �r r�mszegezte a pisztoly�t, mire �n a t�rt beled�ftem a has�ba. Vagy a reflex vagy m�s, de � v�laszul megh�zta a ravaszt. Goly� rep�lt fel�m. Mintha lass�tott felv�telben l�tn�m ahogy s�v�t fel�m. G�bor �s Tomi rohantak a seg�ts�gemre. De m�r k�s�n. Az �r t�rde rogyott. A goly� eltal�lt. Belef�rodott a combomba. Tompa f�jdalmat �reztem. A v�r sz�pen kezdte el�ztatni a fekete nadr�gom. A lyuk, amit a l�szer okozott rojtosan �lelte k�r�l a sebem.

Nem kaphatok sokkot. Most nem. Fel kell �llnom, be kell jutnunk. De k�ptelen vagyok. A tompa �rz�s nyilal�v� v�ltozott, �s v�gig haladt eg�szen a gerincemig. G�bor t�rdelt le mell�m. Valamit mondott, de nem �rtettem. Hirtelen elment a k�p.

Engem sz�longattak. K�t sr�c hangja. Ismer�sek voltak nekem. Hallottam m�r �ket ezel�tt. Kinyitottam a szemem �s megl�ttam G�bor arc�t. K�ts�gbees�s �lt ki az arc�ra. Amint megl�tta, hogy eszm�letemn�l vagyok, felh�zott �s mag�hoz �lelt. �gy �lelt, mint m�g soha. Puszikat lehelt az arcomra. A l�bamhoz kaptam. �t volt k�tve. Egy feh�r szalag volt a combomra k�tve, ami elfedte a sebem �s igyekezett felitatni a v�rt. A feh�r kend�szer�s�g sz�p lassan r�zsasz�n� lett. Talpra �ll�tottak. Tomin l�tszott, hogy jobban �rdekli, hogy v�gre bejussunk, mint hogy k�pes vagyok-e j�rni. Igaza volt. �n csesztem el. Magamnak k�sz�nhetem, hogy most itt tartunk. K�szen �lltam bejutni, gyilkolni, m�g �gy s�r�lten is. Kih�ztam a t�r�m a fick� has�b�l. A hold f�nye megcsillant a peng�n. S�t�tbord� sz�n� folyad�k �keskedett rajta. V�r volt. V�gigh�ztam a peng�t a p�l�mon, ezzel elt�vol�tva a v�rt r�la, majd visszahelyeztem a tokj�ba. B�lintottam. A sr�cok el�re mentek. Bejutottunk a Terror H�z�ba.

Odabentr�l �gy t�nt, ez egy r�gi lak�h�z. Csupa ablak, csupa ajt�. M�g miel�tt felt�rk�pezhett�k volna a terepet, ki�lt�sokat hallottunk. Mindh�rman egym�sra n�zt�nk. Ez Gina hangja volt.
A hang valahonnan j� m�lyr�l j�tt, m�gis akkora er�vel, hogy �rezt�k, hogy cselekedn�nk kell. Tomi �kle �sszeszorult a pisztoly k�r�l. G�bor karon ragadott �s vonszolt Tomi ut�n. Majd kiesett a t�d�m, annyira rohantunk. M�g p�r l�pcs� fok �s lenn vagyunk. Csak nekem nem t�nt fel, vagy t�nyleg nem volt senki eddig az �p�letben?

A ki�ltoz�s abbamaradt. Nem tudtuk merre menj�nk a s�t�t folyos�kon. De abban a pillanatban, hogy �tvonalat v�lasztunk, �jra hangoskod�s, �m ez�ttal egy f�rfi hangja volt. Gin�hoz besz�lt. Mocskos kurv�nak nevezte. Tominak az arca eltorzult. M�rhetetlen gy�l�let pisl�kolt a szem�ben. Mit pisl�kolt! Lobogott!

�jra v�gt�hoz hasonl� m�don futottunk Tomi ut�n aki mint egy eszel�s �gy rohant. A hang egyre er�sebb lett. Tomival egy�tt mi is lass�tottunk a temp�n, v�g�l meg�lltunk. Itt vannak. Halljuk �ket. Tomi let�rdelt �s az ajt�hoz k�szott. Hallgat�zott. Mi is j�l kivett�k mir�l ment a vita. Az a szem�t f�reg meg akarta er�szakolni Gin�t, hogy kih�zza bel�le, hogy hol vagyunk. (Ezek szerint kerest�k a holttest�nk?) De Gin�nak esze �g�ban nem volt el�rulni minket. F�leg Tomit nem. �s tudtuk, hogy nem kell �t annyira f�lteni. A fick� kez�n hatalmas harap�s nyomok. V�reztek. Gina �gy �llt ellen. Nem hiszem, hogy ennyivel meg�szta a fick�. Vagy ha m�gis... H�t mi tesz�nk r�la, hogy ne akarjon t�bbet tudakoz�dni. Tomi biccentett a fej�vel, majd egy pillanat alatt kih�zta a kardot a tokb�l �s les�jtott a pasira. A kulcscsontj�t�l a derek�ig sz�les v�gat jelent meg. G�bor is el�re ment �s � h�tulr�l a l�ncot �tvetve a szem�t tork�n folytogatni kezdte. Az csak �v�lteni pr�b�lt, de m�r erej�b�l nem futotta. Szeme v�rv�r�s lett, az arca feldagadt �s megfulladt. Odarohantam Gin�hoz �s kiszabad�tottam a kezeit �s a l�b�t. Tomi eldobta a kardot �s Gin�hoz rohant. Szorosan �lelt�k egym�st. �s mindketten s�rtak.